Lidércnyomás. Eddig nem ismertem ilyen formájában a szó jelentését, és többé nem akarom megtapasztalni.
Ma hajnalban is egy álom ébresztett. Keménykötésű férfiak,ketten, talán valami lovas rendezvényen furcsa versenyt találtak ki. Ökölbe szorított kezükkel pumpálni kezdték a saját vérüket, egyre fokozták a vérnyomásukat... és ekkor felriadtam, mert a testem szörnyen feszült lett. A végtagjaim folyékony ólmok, a szívemen kő, az agyamban pánik. És süket csend, vagy már én nem hallottam. Mintha minden izomrost görcsben lett volna egyszerre, és a vérem nekifeszült az érfalaimnak, a szívemnek. De nem dübörögve a fejemben. Tehetetlen és halálraítélt érzés. Időérzékem nem volt, és ébren is az álom nyomasztott, próbáltam másra gondolni, majd masszíroztam a mellkasom, forogtam az ágyban, magzati póz, hason fekvés, aztán felültem hogy az ágy melletti táskámból innivalót szerezzek. Akkor megindult a vér a füleimben, sistergő hang töltött be mindent és rám tört a szédülés, de mintha a nyomás ezzel csökkenni kezdett volna, visszahanyatlottam az ágyba, tovább dörzsöltem a mellkasom, a homlokom, és rettegve, kimerülten elaludtam.
Reggel fejfájás, és némi nyomás a szívnél. És a halványuló emlék.
Lidércnyomás
2012.10.02. 22:54 | Blitán Kospa | Szólj hozzá!
Címkék: komoly gondolatok
A bejegyzés trackback címe:
https://versnaplo.blog.hu/api/trackback/id/tr885709047
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.

